Nagy a baj a magyar gazdaságban. Olyan nagy, hogy ez már a Holdról is látható, s talán előbb vagy utóbb még a Karmelitából is észrevehetővé válik. Visszacsúszunk a fejlődő országok közé. Vajon ez a tartós válság és a fejlett világtól való leszakadás arra sarkallja-e a magyar társadalmat, hogy megszabaduljon attól a politikai hatalomtól, amely ezt előidézte? Vélemény.
Folyamatosan libikókázó kormánytöbbség, kiugrott kormányfők, sorozatos botrányok sem akasztják meg Közép-Európa gazdaságilag legstabilabbnak tekintett államát, Csehországot. Jöhet bármilyen kormány, egy biztos, a gazdasági alaptézisek fundamentumait tekintve kevés változás várható. Az euroszkeptikus Václav Klaus egyes akcióin pedig lehet jókat nevetni, de nélküle nem valósult volna meg az a gazdasági átalakulás, amely az államot a régióban legfejlettebbé tette.
A gazdasági válság elhúzódásának egyik jele, hogy a kiskereskedelmi forgalom az unió tagországaiban tavaly 1,9 százalékkal esett vissza, de a legfrissebb Eurostat adatok szerint áprilisban is 1,1 százalékos volt a csökkenés havi szinten. Ezzel szemben az e-kereskedelem mintegy 10 százalékkal bővült tavaly, és az előrejelzések szerint a válság ellenére további növekedés várható ebben a szektorban. Magyarországon négy év alatt háromszorosára nőtt az online kiskereskedelem forgalme.
Majdnem a felére esett vissza egy évtized alatt a fejlett ipari országokban regisztrált menedékkérők száma - közölte hétfőn az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).
Hans Rosling, svéd akadémikus látványos grafikonon ábrázolta a világ országainak kétszáz éves fejlődését, melyből kiderül, egyre jobban él mindenki.
