Nagy a baj a magyar gazdaságban. Olyan nagy, hogy ez már a Holdról is látható, s talán előbb vagy utóbb még a Karmelitából is észrevehetővé válik. Visszacsúszunk a fejlődő országok közé. Vajon ez a tartós válság és a fejlett világtól való leszakadás arra sarkallja-e a magyar társadalmat, hogy megszabaduljon attól a politikai hatalomtól, amely ezt előidézte? Vélemény.
Alig pár tucat ember kezében van a világ vagyonának fele, a leggazdagabb 85-nek pedig annyi, mint a legszegényebb 3,5 milliárdnak. Eközben egyre többen élnek olyan országokban, ahol nő a különbség a gazdagok és szegények között. A gazdasági válság rendesen odacsapott a nyugati társadalmaknak, míg a nagy feltörekvő államokban tömegek emelkedtek ki a szegénységből. Magyarországon egyelőre nincs esély a jövedelmi, társadalmi osztályok közötti olló záródására – és ennek nemcsak a gazdasági válság, hanem a politika is az oka.
Még soha egyetlen feltörekvő piac sem vált fejlett országgá úgy, hogy a külföldtől és a külföldi tőkétől várta a megváltást. Michael Spence, Nobel-díjas közgazdász szerint az a helyes út, ha a feltörekvő ország a hazai megtakarítások felépülését ösztönzi, a fejlődéshez szükséges beruházásokat hazai tőkéből valósítja meg, a külföldi tőkére pedig csak korlátozott mértékben alapoz.
Ha a bevándorlók az olcsó munkaerejükkel viszik a háztartást és gondozzák az idős rokonokat, akkor a fejlett gazdaságban a nyugdíjkorhatárhoz közeledő nők tovább dolgozhatnak. Magyarország ebből a szempontból hátrányos helyzetben van.
A gazdasági válság elhúzódásának egyik jele, hogy a kiskereskedelmi forgalom az unió tagországaiban tavaly 1,9 százalékkal esett vissza, de a legfrissebb Eurostat adatok szerint áprilisban is 1,1 százalékos volt a csökkenés havi szinten. Ezzel szemben az e-kereskedelem mintegy 10 százalékkal bővült tavaly, és az előrejelzések szerint a válság ellenére további növekedés várható ebben a szektorban. Magyarországon négy év alatt háromszorosára nőtt az online kiskereskedelem forgalme.
Majdnem a felére esett vissza egy évtized alatt a fejlett ipari országokban regisztrált menedékkérők száma - közölte hétfőn az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).
A fejlett országokban a XXI. században születő gyerekek többségének jó esélye van arra, hogy megérje a száz évet - derül ki egy frissen publikált dán kutatásból, amely az öregedés tendenciáit vizsgálja.
A globális válság közepette idén a világ fejlett régióinak munkavállalóinak többsége nem számít fizetésemelésre. Az Egyesült Államokban és Európában végzett felmérés szerint így nyilatkozott a megkérdezettek kétharmada.
Átlagosan tizenkilenc évvel hosszabban élnek és hét évvel többet járnak iskolába a magasan fejlett országokban ma született gyermekek, mint a legfejletlenebb államokban az ENSZ által pénteken közzétett jelentés szerint.
Folyamatosan libikókázó kormánytöbbség, kiugrott kormányfők, sorozatos botrányok sem akasztják meg Közép-Európa gazdaságilag legstabilabbnak tekintett államát, Csehországot. Jöhet bármilyen kormány, egy biztos, a gazdasági alaptézisek fundamentumait tekintve kevés változás várható. Az euroszkeptikus Václav Klaus egyes akcióin pedig lehet jókat nevetni, de nélküle nem valósult volna meg az a gazdasági átalakulás, amely az államot a régióban legfejlettebbé tette.
A fejlett ipari országok tavaly kevesebb pénzt adtak a fejlődőknek, 1997 óta ez az első eset, hogy csökkentették a támogatást.
A világgazdaság növekedése az idén némileg lassul, ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb, hogy a válság nyertesei a fejlődő országok lesznek. Ez abból is érezhető, a kockázati megítélések kapcsán zárul az olló a fejlett és a fejlődő országok között.
Hans Rosling, svéd akadémikus látványos grafikonon ábrázolta a világ országainak kétszáz éves fejlődését, melyből kiderül, egyre jobban él mindenki.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) aggodalmának adott hangot amiatt, hogy több fejlett ország olyan mértékű eladósodáshoz közelít, ami a pénzpiacokon pánikot okozhat.
A fejlett országokban már valószínűleg tetőzött a munkanélküliség, de így is 17 millió új munkahely megteremtésére lenne szükség a válság előtti foglalkoztatottsági szint eléréséhez - áll az OECD legfrissebb munkapiaci jelentésében.
